Az elmúlt héten sok program volt errefelé, és előkerültek a szekrényből a báli ruhák is. Mivel az én szekrényem Magyarországon van, így jó okom volt arra, hogy az internetről rendeljek egy elegáns ruhát. Legalábbis lehetett volna, de anyukám hamarabb lecsapott az interneten szörfölésre, és egyik este egy doboz várt a ház előtt, egy báli ruhával, amit mintha rám öntöttek volna- köszi anya. Ezen a képen rajtam is van, de mégsem én vagyok a a kép dísze, mert Chauncey-t a komondort nem lehet felülmúlni. Szép kis rasztafürtjeivel mindenkit csodálatra késztetett (már megint). Nekem már volt szerencsém vele találkozni a nagykövetség egy elegáns ünnepségén februárban. Most a Magyar Bál érkező vendégeit üdvözölte az emigrációban született magyar komondor :)
Kicsit előreszaladtam, mert a Magyar Bált megelőzte a Hungarian American Coalition gálavacsorája, ahol meghívott vendég voltam. A svéd nagykövetség panorámaablakos rendezvénytermében volt a vacsora. Az épület tökéletes helyszínen van, a Potomac folyó partján, a hely világos, jól kihasznált, de nem hivalkodó- amolyan Ikea, luxuskivitelben :) Én a Szabadka asztalnál ültem, de onnan nincs ilyen "embertelen" képem. Minden évben valaki tiszteletére rendezik meg ezt a vacsorát, idén April H. Foley-t tüntették ki, aki Magyarország amerikai nagykövete volt 2006-2009 között. Nagyon megszerette az országunkat ez idő alatt, és például neki köszönhető, hogy ha most egy magyar ember ki akar utazni USA-ba, nem kell a kiutazásért vízuminterjúra menni, hanem egy "könnyített pályán"az ESTA-val jöhetünk látogatóba, mint például a nyugat-európai polgártársaink.
Mentoraim is ott voltak ezen a vacsorán, itt a képen Fedor Erikával vagyok, ő az aki a Magyar Bál rendezését viszi a vállán. Idén én is besegítettem a feladatokban, és láttam mennyi türelem és szervezőképesség kell egy 250 fős bál lebonyolításához. Itt éppen "pihentünk", mert még volt egy nap a bálig, és a HAC vacsorán találkoztunk. A háttérben mindenféle svéd találmányok és nagy emberek mennek a kivetítőn. Nagy örömömre egy operaénekesnőjükről Birgit Nilssonról sem feledkeztek meg. 
A gálavacsora beszédekből, és finom ételekből állt, bort nem ittam de az is jól nézett ki, csak este még haza is kellett vezetnem.
Ez itt az előétel, a többi fogást már nem fotóztam le, hanem egyből megkóstoltam, mert fontosabb az evőeszközt fogni mint a telefont az asztalnál.
Másnap egy Sheraton hotelben volt a Magyar Bál. Már jóval hamarabb megérkeztem, mert segítettem a terem díszítésében, valamint a "csendes árverésre" rendeztük be a tárgyakat. Ez nem is tudom hogy szokás-e otthon, a lényeg hogy a tárgyak mellett van egy lap, ahol minden érdeklődő licitálhat, anélkül hogy lámpaláza lenne. A legértékesebb ajándék egy Herendi kacsapár volt, életnagyságú kivitelben. Emellett még licitálni lehetett magyar pálinkára, egyedi tervezésű ékszerre, szőttesre és még sok minden másra, mi szem-szájnak ingere.
Ez a gusztusos sajttál a bejáratnál volt, még a vacsora előtt, alig bírtam megállni hogy ne egyem meg a vendégek elől! A cserkészetből már ismert tizenéves lányok-fiúk egy néptánc bemutatóval alapozták meg a magyar hangulatot, de úgy láttam itt senki sem szégyell táncolni, mert amint lehetőség volt rá, mindenki táncra perdült. (Már aki meg tudott mozdulni a kiadós vacsora után, aminek a végén még dobostorta is volt!) Voltak elsőbálozók is, ők nyitották meg a táncot.
Itt éppen nagyon vidámak vagyunk a lányokkal, mert fotósunk Bing valami olyasmit mondott hogy nézzünk "rakoncátlanul".
De csak úgy mulattunk ahogy az úrilányokhoz illik :)
Már éjfélt ütött az óra, mikor én elbúcsúztam, mert másnap még egy konferenciára kellett mennem, és túl közelnek tűnt az a reggel...
De azért odaértem! Innovatív ötletekről, jövőbeli tervekről és már sikeres programokról volt szó dióhéjban. A HATOG ("amerikai magyarok együtt") konferencián sok ismerős arccal találkoztam, mert voltak Dallasból, Orlando-ból, és Daytona Beach-ről is résztvevők, akiknél korábban jártam már énekelni.
Így már ismerősként köszönthettem őket. Jó egyre jobban "otthon lenni" az amerikai magyarok között. Hiányozni is fognak, amellett hogy örülök hogy hamarosan hazamegyek, de.. ők is benne maradnak a szívemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése