Eszter a világban

 Itt töltött időm alatt egy római mozaikkészítő kurzusra is beiratkoztam.  A városban lenyűgöző aprólékossággal készített mozaikok vannak szinte minden palotában. Na meg a Vatikán oltárképei is ezért tűzállóak, mert vászon helyett színes márványból készültek.  Hirtelen ötlettől vezérelve belevágtam egy kurzusba, ami elég olaszos módon működött- ha volt időm akkor hétvégén beugrottam, volt amikor hétköznap délután, amikor a mesterember bent volt a műhelyben. Nem nagyon vette komolyan az alkalmak számát sem, szerintem több órát eltöltöttem ott mint a beígért és kifizetett 12.  Nem gondoltam volna, hogy így kikapcsol és ilyen belefeledkezős élményt tud adni . A készítés közben elrepültek a műhelyben töltött egybefüggő 3 órák.  Összesen két mozaikot készítettem, bár féltem hogy bonyolult lesz őket hazaszállítani, mert ilyen betonkockákkal talán nem praktikus az utazás. Közben szerencsém is lett, mert egy fuvaros cég decemberben költöztet valakit Rómából Budapestre, így nekem is elviszik a

 Anyukám meglátogatott Rómában. Már túl van a hazatérésekor kötelező 10 nap karanténon is, de szerintem elég sok élményt begyűjtött az itt töltött alig 4 napja alatt, úgyhogy kaland szinten is megérte. Vasárnap este érkezett, így aznap csak egy üdvözlő vacsorát ettünk Alessandrónál, és visszasétáltunk a Via Giulián foglalt kis szállására, ami az utcám végében volt. Olyan kisváros a római belváros, hogy kiderült, egy barátom anyukájáé a szálláshely. Mondjuk kiadja egy cégnek akik airbnb-t üzemeltetnek benne, úgyhogy az olasz anyukával csak névlegesen,a kapucsengőn találkoztunk. Első napunkon nagyot sétáltunk, a Colosseum felé és vissza, a Campo dei Fiori piacán voltunk, egy épület tetején ebédeltünk... Jó volt egy kis családi program. Megnéztünk utunkba kerülő templomokat. A leggyönyörűbb "betévedős" templom a Chiesa di Sant'Ignazio di Loyola. Olyan perspektíva van a mennyezetre festve, hogy szinte kinyílik az égbolt. Másnap nagyon aktív napot tartottunk. A Vatikánban kezd

 Amikor már nagyon vágyódtam a természetbe, egy hirtelen ötlettől vezérelve Danival (aki nemcsak itt szomszédom, hanem Magyarországon is kb) elmentünk Bracciano-ba. Ez egy 40 perces kényelmes vonatút a városból kifelé. Egy szép nagy tópart és erdők voltak a fő motivációim hogy elinduljak arrafelé. De az ősrégi kisváros és az Orsini várkastély is kellemes meglepetéssel szolgált. Felhős és kicsit hűvös napunk volt, így nem éreztük a Földanya elleni támadásnak ha inkább körbejárjuk belülről is a várat. Szinte csak mi voltunk aznap látogatók, teljesen kihalt, szép termekben járkáltunk. Az utcákon itt is apró egyedi részleteket találni. Vajon ki véste kőbe ezt az arcot egy lakóház ajtókeretén?  Girbe-gurba dombos kis utcákon sétáltunk. Gyönyörű panoráma nyílt a tópartra. A várfal tövében több étterem is volt, vadszőlővel benőtt kőházakban. Találomra kiválasztottunk egy barátságos helyet ahol terasz is volt, és megettük életünk legfinomabb vargányás tésztáját, egy pohárka borral. A végén tir