2017. január 12., csütörtök

Vissza Marylandbe


Havas képpel kezdem az írásomat, szombaton még ilyen idő volt itt is. Nem maradt meg sokáig, ma már 20 fok volt. Talán az extrém hőmérsékleti ingadozásoknak és a Magyarország-Washington közötti időeltolódásnak is köszönhetem hogy legyengültem és most félig bedugult füllel, úgy érzem mindjárt megőrülök. Azt hogy fülcsepp úgy látszik nem ismerik a patikában, mert helyette egy semmire nem való gyógyszert tukmáltak rá Bingre mikor meg akart menteni. Bár nagy valószínűséggel ezt a vírust/megfázást szuvenírként hoztam Magyarországról. És az antibiotikum sem igazán használ, úgy érzem fölöslegesen kezdtem el szedni, még 2 napig kell.
 Valami szívderítőbb téma- például ez az ízletes francia reggeli. Felfedeztünk egy kellemes La madeline nevű helyet nem túl messze a házunktól.Ott rendeltem ezt az egg benediktet croissanttal és mindenféle jóval. Most hogy megvan a fényképe és ihletet merítettem, a szuperbonyolult tojást tükörtojássá variálva én is el tudom készíteni.






Mivel az elmúlt napokat nagyrészt az ágyban töltöttem, ma már muszáj volt kimozdulni és az időjárás is igazán motivált- gyerekek flangáltak a parkban egyszál rövidujjasban. Orrfújástól megviselt orrom nem nyújtott szívderítő látványt, ezért inkább kisminkeltem magam a természetbe. Bing értetlenkedett is, de van az a pont amikor az ember közérzetén sokat dob egy kis "tatarozás". A képen a kedvenc korlátaim egyike látható, szinte mindegyik ki van lazulva. Nem túl veszélyes, de könnyű a frászt hozni vele az egyszeri túrázóra- kb 10 cm-rel "hátraesik" ha valaki nekidől. De most hogy ezt leírtam, aki ezt elolvassa, nem esik ebbe a hibába. :) Mivel minden hó elolvadt, igazán grandiózus látvány volt, ahogy a Potomac folyó zúdult lefelé. Pedig nincsenek is túl nagy hegyek a közelben, nem tudom honnan jön ez a nagy mennyiségű víz. Ausztriában gyakran jártam a családdal "Klamm" túrákra, de ott mindig tornyosult a fejünk felett egy többezer méteres hegyorom.






Vannak azért nyugodtabb részei, le is ültem a partjára magamba szívni egy kis D-vitamint. Van is rólam egy lesifotó, itt már rövidujjasban. Hihetetlen hogy milyen tavaszi hangulat volt a jeges-havas hétvége után. Remélem azért a cseresznyefák nem esnek a tévedés áldozatául és nem borulnak virágba.
Háttérben Andy szerepel a turista, (aki igencsak megijedt a trükkös korláttól mikor nekidőlt)...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése